Hopline, a sörfőzőellátó webáruház.

Kezdd velünk a sörfőzést!

Sörfőzős cikkek

Sörfőző szótár

HOPLINE
2022.02.26 08:12
Sörfőző szótár

OG? FG? IBU? EBC? ABV? A különböző sörfőzős fórumokon rengeteg ilyen rövidítésekkel találkozhatsz.


A 'nagy' fogalomszótár


Most megpróbáljuk összeszedni nektek azokat a gyakori rövidítéseket, kifejezéseket, amikkel gyakran találkozni a különböző craft sörfőzéssel kapcsolatos csoportokban, fórumokon. 

 


Talán tisztázzuk azokat először, amelyekkel szinte biztosan fogsz találkozni még akkor is, ha nem főzöl, csak kézműves sör vásárlására adod a fejed. 





A kép forrása: https://webshop.szentandrassorfozde.hu/kodfelho_neipa


Az alábbi termékleírásban rögtön 3 rövidítést is találunk. Ezek lesznek egyébként azok, amelyekkel a leggyakrabban fogsz találkozni a kisüzemi sörök címkéin. 


ABV / Alcohol by volume: 


Ez a teljes folyadék mennyiségéből az alkohol mennyiségét fejezi ki %-ban, alkoholfokként is szoktuk emlegetni.

Például egy 5%-os, 330 ml-es sör esetében a 330ml össz. folyadék 5%-a tiszta alkohol. Nem egy bonyolult dolog, de ez minden sörön rajta kell legyen kötelezően. 

Ennek számítása az OG és az FG ismeretében lehetséges, erről bővebben lent. 


IBU / International Bittering Unit(s)


Ez a sör keserűségét mérő szám. A gyakorlatban az izomerizált alfa-sav tartalmat jelöli, amik a komlókban lévő alfa-savakból jönnek létre hő hatására.

Itt jobban bele tudod magad ásni a témába: https://hopline.hu/hopline-blog/komlozas


Az az igazság, hogy ez egy komplex téma, mivel az IBU szigorúan az alfa-sav tartalmat méri és nem azt, hogy mennyire keserű egy sör. Egy testes, édesebb sörnél sokkal több IBU kell ahhoz, hogy keserűnek érezzük azt. Ellenben egy száraz, vékony sör esetében sokszor 15-20 IBU is keserűnek érződik. A hangsúly mindig az egyensúlyon legyen a keserű és az édes között. 


EBC /  European Brewery Convention


A sör színének mérésére szolgál. 3 ismertebb skála létezik, melyek:



Lovibond: Joseph Williams Lovibond állította össze, ez a legrégebbi, de a tengerentúlon mai napig sokszor használt skála


EBC: European Brewery Convention


Ahogy a neve is mutatja, ez lett az európai sztenderd skála, kis hazánkban is ez az elterjedt. 

1 Lovibond = 1.17 EBC, de ahogy sötétedik a szín, úgy távolodnak az értékek egymástól. 10L = 25.19 EBC, 25L = 65.22 EBC, 50L = 131.93 EBC és így tovább, így nehéz lekövetni


SRM: Standard Reference Method


A tengerentúlon a sörfőzők erre kezdtek el átállni Lovibond helyett. 1 SRM = 1.97 EBC. Az érték konstans, vagyis a mi európai skálánkról nagyon könnyű az átváltás akár fejben is. EBC = SRM/2

Ha valaki nem szeretne számolgatni, itt egy remek kalkulátor hozzá: https://beerandbrewing.com/tools/color-calculator/



Most térjünk át a sörfőzésre...


Fokolás:


Fokoló

Egy folyadék fajsúlyának mérésére szolgáló eszköz.


Refraktométer:

Mondhatni, hogy a fokolóhoz hasonlóan a sörlé sűrűségét méri, de nem közvetlenül. Azt méri, hogy a fény mennyire törik meg ahogy áthalad a folyadékon és így adja meg a folyadék fajsúlyát. 


OG / Original Gravity:

Eredeti fajsúly, vagyis a sörleved erjesztés előtti sűrűsége tiszta vízhez viszonyítva. Nagyon leegyszerűsítve úgy lehetne mondani, hogy a sörleved cukortartalma. Bár ez nem a legjobb kifejezés, mert nem teljesen pontos, ellenben jó képet ad arról, hogy mire szolgál.


FG / Final Gravity:

Végső fajsúly, vagyis az erjedés végén elért "cukortartalom". Ismétlem, ez nem cukrot mér, hanem fajsúlyt. De legtöbb sörfőző -főleg kezdők számára- ez bőven elegendő iformáció. Aki tovább szeretne olvasni a témában, az itt megteheti: https://hopline.hu/hopline-blog/fokolas-fajsulymeres A linkben lévő cikkben az alkoholfok számításáról is szó van. 



SG / Specific Gravity:

Ez a kettő közötti érték lenne, erjedés közben, vagy a vége felé. Amíg nem vagyunk benne biztosak, hogy leerjedt-e a sör, addig a mért értékre nem mondhatjuk azt, hogy végső fajsúly, hiszen nem tudjuk. Jelentése specifikus, de talán a jelenlegi fajsúly lenne a legjobb kifejezés erre, bár ez itthon nem elterjedt egyébként sem.


A 3 mérésre az értékeket egy 1.000-tól kezdődő skálán fejezzük ki és 3 tizedesjeggyel mindig. A fenti linken erről is szó van, ha valaki jobban bele szeretné magát ásni a dologba. 



Főzés:


BIAB / Brew in a bag:

Talán a legegyszerűbb módja a sörfőzősének. Egy fazékba teszel egy zsákot, abba megy a víz és a maláta, elvégzed a cefrézést, majd kiveszed a zsákot malátástól. Megvárod míg lecsöpög, felforralod a sörleved, lehűtöd és beoltod. Minden lakásban főzőnek ajánlott, aki a gáztűzhelyre kényszerül helyhiány miatt. 

Ennek egyik változata 'full volume BIAB', ahol még csak máslani sem kell, a teljes vízmennyiség a cefrébe kerül. 

Erre a koncepcióra épülnek mai kosaras sörfőzőgépek is, mint a Brewmonk, Grainfather, stb. 


All-grain brewing:

Ha a cefréd 100%-a malátázott és/vagy egyéb gabonafélékből áll, és nem használsz malátakivontatot. 


Extract brewing:

Ha csak malátakivonatot használsz a sörödhöz, legyen az sűrítmény, vagy DME (dried malt extract), vagyis szárított malátakivonat. 


Cefre:

A maláta és a víz keveréke, itt történik a malátában lévő keményítők cukrokká bontása az enzimeknek köszönhetően. https://hopline.hu/sorfozo-blog/cefrezes

Az ehhez használt vizet cefrézővíznek hívjuk. 


Run-off/First runnings:

Amikor a cefrézésnek vége, a malátáról leengedjük a folyadékot, amit innentől sörlének hívunk. Ez a sűrű, cukrokban gazdag sörlé a first runnings, vagyis a legelső lefolyás, az első adag sörlé. 


Máslás:

A cefre leszűrése után hátramaradt malátaágyat forró vízzel (75-80C) átöblítjük, így próbálunk minél több cukrot kinyerni belőle. Ez a folyamat a máslás, az ehhez használt forró víz pedig a máslóvíz.


Törköly:

Ha elvégeztük a máslást, és kiszedtük a lehető legtöbb cukrot a malátából, akkor a hátramaradt nedves malátát törkölynek hívjuk.
 


Komlózás:


Keserűkomló:

Általában a sörlé forralásának kezdetén hozzáadott komló, ez adja a sörünk alap keserűségét. Nem minden sörtípusnál használjuk! Erről bővebben: https://hopline.hu/hopline-blog/komlozas


Aromakomlózás:

A forralás utolsó 5-15 percében adjuk hozzá, innentől már sokkal kevesebb keserűség oldódik ki belőle, viszont sokkal több aroma. 


Flameout:

A forralás legvége, amikor leállítjuk a hőforrást. Ekkor kerülhet bele ismét komló, ami még sokkal kevesebb keserűséget, de annál több aromát ad.


Whirlpool:

A szó maga örvényt jelent. Főleg hazy és NEIPA típusú söröknél alkalmazzuk. Flameout után a cefrét elkezdjük hűteni, majd ha legalább 80 foking visszahűlt, hozzáadjuk a whirlpool komlót, melyet lehetőleg kevergetés mellett tartunk benne legalább 15 percig, de inkább 20-25 perc a megszokott. A komlót nem távolítjuk el belőle, azzal együtt hűtjük le a sörlevet. 

Én 70-75C környékére szoktam hűteni és 30 percig hagyom benne a komlót, majd folytatom a sörlé hűtésével. Ilyenkor nem életbevágó, hogy tartsuk a hőfokot, nem gond ha közben hűl az egész néhány fokot.

75-80C alatt a komlóban lévő alfa-savak már nem izomerizálódnak, csak minimálisan, így elenyészően emel csak a sör keserűségén. Viszont innentől tényleg ki van maxolva az aroma, ezért olyan fontos, ha egy 'juicy' IPA-t főzünk például. 


Hidegkomló:

A hidegkomlózás az erjedés vége felé, vagy annak befejeztével hozzáadott komlózást jelenti. Van biotranszformációs komlózás is, amely aktív erjedés közben kell, hogy megtörténjen.